Nyitókép: Anyák, halott gyermekük képeivel 2018-ban a Fülöp szigetek szenátusi meghallgatásán.
Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala 2018 ban hagyta jóvá az elmúlt évtizedek egyik legkeresettebb vakcináját. Ez a világ első oltóanyaga a dengue-láz megelőzésére - egy olyan fájdalmas betegség, hogy beceneve "törött csont láz".
A Dengvaxia nevű vakcina a Puerto Ricó-i és más amerikai területeken élő gyermekek megsegítését célozza, ahol a dengue-láz problémát jelent.
Ennek a vakcinának azonban sötét - és halálos - története van. Olyan, amely a Fülöp-szigeteken büntetőjogi vádakhoz vezetett, országos pánikot keltett, és a lakosságban talán örökre kételyt hagyott mindenféle vakcinakampánnyal szemben.
Az aggodalom
Ez a történet egy manilai színpadon kezdődik 2016-ban.
Egy 9 vagy 10 év körüli kislány ült egy széken, egészségügyi tisztviselőkkel körülvéve. Élénksárga pólót viselt, rajta a "Dengue is dangerous (veszélyes)" felirattal. Összeszorította a szemét, és az ajkába harapott, amikor a Fülöp-szigetek egészségügyi minisztere, Dr. Janette Garin beadta neki az injekciót.
Ez az injekció indította el azt a nagyszabású vakcinakampányt, amelynek keretében közel 1 millió iskolás gyermeket oltottak be Dengvaxiával. A cél az volt, hogy öt év alatt több ezer gyerek életét mentsék meg, és a becslések szerint 10 000 kórházi esetet előzzenek meg.
A becslések szerint azonban végül több mint 100 000 fülöp-szigeteki gyermek kapott olyan vakcinát, amely az egészségügyi tisztviselők szerint megnövelte a súlyos és néha halálos betegség kockázatát. Ráadásul más gyermekek, akik megkapták a vakcinát, veszélybe kerülhettek, mert szüleik állítása szerint nem voltak jó egészségi állapotban.
A francia Sanofi Pasteur gyógyszeripari vállalat 20 évet - és mintegy 2 milliárd dollárt - költött a Dengvaxia kifejlesztésére. A vállalat több nagyszabású kísérletben, világszerte több mint 30 000 gyermekkel tesztelte azt, és az eredményeket a tekintélyes New England Journal of Medicine című folyóiratban tette közzé.
A Fülöp-szigetekről a világ másik felén, Washington egyik külvárosában azonban egy tudós aggódott az új vakcinával kapcsolatban.
"Amikor elolvastam a New England Journal cikkét, majdnem leestem a székemről" - mondja Dr. Scott Halstead, aki több mint 50 éve tanulmányozza a dengue-vírust az amerikai hadseregnél. Amikor Halstead megnézte a vakcina klinikai vizsgálatban elért biztonsági adatait, rögtön tudta, hogy valami gond van.
Néhány gyermeknél úgy tűnt, hogy a vakcina nem működik. Sőt, Halstead szerint úgy tűnt, hogy káros. Amikor ezek a gyerekek az oltás után elkapták a dengue-fertőzést, a vakcina egyes esetekben súlyosbította a betegséget. Konkrétan, azoknál a gyermekeknél, akik soha nem voltak kitéve dengue fertőzésnek, a vakcina növelni látszott a plazmaszivárgás szindrómának nevezett halálos szövődmény kockázatát, amely során a vérerek elkezdik szivárogtatni a vér plazma folyadékát.
Az első fertőzés ritkán halálos kimenetelű, de egy második, más vírustípussal történő fertőzés sokkal súlyosabb betegséghez vezethet, az úgynevezett antitestfüggő fokozás (ADE) miatt, amikor az első vírusra adott immunválasz felerősíti a második típus hatását.
"Ilyenkor minden rosszabbodik, és talán már lehetetlen megmenteni az életét" - mondja Halstead. "A gyermek sokkos állapotba kerülhet."
"Az a baj, hogy a betegség nagyon gyorsan, mindössze néhány óra alatt jelentkezik" - teszi hozzá. "És a testen kívül semmi sem jelzi, hogy az illető belülről folyadékot szivárogtat".
A szövődmény ritka, mondja Halstead. Mégis, annyira aggódott a biztonsági aggályok miatt, hogy legalább hat vezércikket írt tudományos folyóiratoknak. Még egy videót is készített, hogy figyelmeztesse a Fülöp-szigeteki kormányt a problémára. (Ma ezt úgy mondanánk, hogy valótlan állításokat osztot meg a közösségi oldalon a vakcinákról, konteós és a fact-check biztosan megfogná)
"Egyszerűen azt gondolom: "Nem, nem adhatsz be egy vakcinát egy teljesen normális, egészséges embernek, hogy aztán életük hátralévő részében a plazmaszivárgás szindróma fokozott kockázatának tedd ki őket"" - mondja Halstead. "Ezt nem teheted meg."
A vakcina gyártója nem értett egyet Halstead értelmezésével a tanulmány eredményeit illetően. A vállalat cáfolatot írt, amelyben azt állította, hogy a szabályozó hatóságok a Dengvaxiát "a vakcina bizonyított védelme és elfogadható biztonsági profilja alapján" hagyták jóvá.
A vállalat azt is közölte, hogy további vizsgálatokat fog végezni, hogy "még inkább hozzáférjen a vakcina biztonságosságához, hatékonyságához és eredményességéhez".
Ezen aggályok ellenére 2016 júliusában az Egészségügyi Világszervezet továbblépett, és minden 9-16 éves korú gyermek számára ajánlotta a vakcinát.
"Igen, megtettük. Ez volt az, amit mi "feltételes ajánlásnak" nevezünk, a hangsúlyt a lehetséges kockázatok minimalizálására helyezve" - mondja Dr. Joachim Hombach, aki a WHO oltóanyag felülvizsgálatát vezette. "Láttuk a problémákat. Világosan rámutattunk az adathiányokra is".
A WHO azt javasolta, hogy a Sanofi végezzen több kísérletet a vakcina biztonsági problémáinak jobb megértése érdekében. Értékelésében a WHO rámutatott, hogy a vakcina "hatástalan lehet, vagy elméletileg akár növelheti is a kórházi kezelés vagy súlyos dengue megbetegedés jövőbeli kockázatát" azoknál az embereknél, akik soha nem voltak kitéve dengue fertőzésnek - ami a Fülöp-szigeteki gyerekek mintegy 10-20%-át jelenti.
A WHO ajánlása három hónappal azután érkezett, hogy a Fülöp-szigetek 2016 áprilisában tömeges oltási kampányt indított.
Másfél évvel később ez a kampány csikorogva leállt.
A probléma
2017 novemberében a Sanofi közleményt tett közzé a honlapján, amelyben közölte, hogy új információkkal rendelkezik a Dengvaxia biztonságosságáról.
Halstead félelmei beigazolódtak. A Sanofi bizonyítékot talált arra, hogy a vakcina életkortól függetlenül növeli a kórházi kezelés és a citoplazma-szivárgás szindróma kockázatát azoknál a gyermekeknél, akik korábban nem voltak kitéve dengue fertőzésnek.
"Azon egyének számára, akik korábban nem fertőződtek meg dengue-vírussal, az oltás nem ajánlott" - írta a vállalat.
Pánik tört ki a Fülöp-szigeteken. Hírekben a szülők azt állították, hogy a vakcina hozzájárult 10 gyermek halálához. Tiltakozások törtek ki. A Fülöp-szigeteki Kongresszus vizsgálatot indított a vakcina beszerzésével és az oltási kampánnyal kapcsolatban. A Fülöp-szigeteki egészségügyi tisztviselők pedig elkezdték boncolni azokat a gyermekeket, akik az oltóanyag beadása után haltak meg. "Összesen mintegy 600 olyan gyermek halálát vizsgálja az ügyészség, akik Dengvaxiát kaptak" - jelentette a South China Morning Post a múlt hónapban. A nyomozók még nem hozták nyilvánosságra eredményeiket.
Itt a probléma a Dengvaxiával.
A vakcina általában úgy működik, hogy az immunrendszert arra készteti, hogy antitesteket termeljen a vírus ellen. Ezek az antitestek aztán a fertőzés során leküzdik a vírust.
De a dengue egy trükkös vírus. A dengue-antitestek nem mindig védik meg az embert. Valójában ezek az antitestek súlyosbíthatják a fertőzést. A dengue-vírus valójában az antitesteket használja fel arra, hogy segítse a szervezetben való terjedését. Így egy második dengue-fertőzés - amikor a vérben már vannak antitestek - valójában rosszabb lehet, mint az első; az illetőnél nagyobb a kockázata olyan súlyos szövődményeknek, mint a plazmaszivárgás szindróma.
A Sanofi a nyomonkövetési tanulmányában bizonyítékot talált arra, hogy a Dengvaxia úgy hat, mint az első fertőzés egy olyan személy esetében, aki korábban nem fertőződött meg. A szervezet a vakcinával szemben antitesteket termel, amelyek hasonlóan károsíthatják a szervezetet.
A megnövekedett kockázat csekélynek tűnik. A vakcina körülbelül 1,1%-ról 1,6%-ra emeli a dengue-fertőzést követő kórházi kezelés kockázatát - állapította meg a Sanofi utóvizsgálata. Tehát a Sanofi becslése szerint a Fülöp-szigeteken élő 1 millió gyerekből a vakcina öt év alatt körülbelül 1000-et juttatna kórházba. (Másrészt a vakcina ugyanezen időszak alatt körülbelül 12 000 új dengue-fertőzés miatti kórházi kezelést előzne meg azoknál a gyermekeknél, akiknek már volt korábbi dengue-fertőzésük.)
De a vakcinák világában ez nem elfogadható kockázat. A kockázatnak rendkívül kicsinek kell lennie ahhoz, hogy elviselhető legyen. A WHO szerint például a kanyaró elleni oltás esetében az agyvelőgyulladás kockázata körülbelül 1:1 millióhoz, azaz 1000-szer kisebb, mint a kanyarófertőzés kockázata.
A WHO végül megváltoztatta ajánlását. Az ügynökség most azt mondja, hogy a vakcina csak azoknál a gyermekeknél biztonságos, akiknek korábban nem volt dengue-fertőzésük.
Mire a Sanofi elismerte a vakcinával kapcsolatos problémát, körülbelül 800 000 fülöp-szigeteki gyermeket oltottak be. A Sanofi tanulmánya becslések szerint közülük több mint 100 000-en voltak dengue-fertőzöttek, és a WHO módosított ajánlása szerint nem kellett volna megkapniuk az oltást.
A Halstead által megfogalmazott aggodalmak és a vakcina biztonságosságával kapcsolatos kezdeti ismeretlenek miatt a Fülöp-szigeteki szülőket figyelmeztetni kellett volna a lehetséges kockázatra, mondja Dr. Isabel Rodriguez, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem munkatársa.
"Ami engem a legjobban zavar ebben a történetben, az a kockázati kommunikáció" - mondja Rodriguez, aki a dengue-vírust tanulmányozza Dél-Amerikában. "Kezdettől fogva nagy volt a bizonytalanság [a vakcina biztonságosságával kapcsolatban]. Ezt kifejezetten kommunikálni kellett volna. Őszintének kell lenni azzal kapcsolatban, hogy milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre"."
Dr. Su-Peing Ng, a Sanofi Pasteur globális orvosi vezetője szerint a vállalat a vakcina kifejlesztése során az Egészségügyi Világszervezet összes irányelvét betartotta, és a folyamat során végig őszintén kommunikált. "Mindig is nagyon átláthatóan osztottuk meg a kutatási eredményeinket" - mondja Ng. "És szeretném hangsúlyozni, hogy teljes mértékben bízunk a vakcinánkban, mivel több mint 20 ország szabályozó hatóságai már jóváhagyták."
Utólag visszatekintve Ng azt mondja, a Sanofi semmit sem tenne másképp a vakcina kifejlesztése során: "Nem, nagyon-nagyon közel álltunk a kutatóközösséghez, szorosan együttműködve velük az elmúlt 20 évben, hogy megoldást találjunk a közegészségügyi igényekre".
A következmények
Áprilisban a Fülöp-szigeteki kormány vádat emelt 14 kormánytisztviselő ellen a Dengvaxia vakcinát kapott 19 gyermek halála miatt. A kormány szerint a tisztviselők "indokolatlan sietséggel" jártak el az oltóanyag beszerzése és a tömeges immunizálási kampány elindítása során. A Fülöp-szigeteki Igazságügyi Minisztérium szerint a kampány a klinikai vizsgálatok befejezése előtt kezdődött.
2018 szeptemberében Enrique Domingo, a DOH államtitkára újságíróknak elmondta, hogy 130 beoltott gyermek halt meg; közülük 19-en dengue-ben szenvedtek, vagyis az ADE valószínűleg szerepet játszott.
Egy neves Fülöp-szigeteki gyermekorvos és orvoskutató ellen vádat emeltek a Dengvaxia nevű dengue elleni vakcina sikertelen - és sokak szerint idő előtti - bevezetése miatt, amelyet 2017-ben biztonsági problémák miatt kivontak a Fülöp-szigeteki piacról. Ha elítélik a nemzeti igazságügyi minisztérium (DOJ) által ellene felhozott vádak miatt, a 63 éves Rose Capeding, az itteni Trópusi Orvosi Kutatóintézet (RITM) dengue-osztályának korábbi vezetője akár 48 év börtönbüntetésre is számíthat.
Februárban az ügyészek arra a következtetésre jutottak, hogy valószínűsíthető ok van arra, hogy vádat emeljenek Capeding és 19 másik személy ellen "gondatlan meggondolatlanságból elkövetett emberölés [miatt]", mivel "indokolatlan sietséggel elősegítették" a Dengvaxia jóváhagyását és a fülöp-szigeteki iskolások körében történő elterjesztését.
Capeding a családján keresztül nem kívánt nyilatkozni, de fia, Juhani Capeding szerint édesanyja "el sem tudta volna képzelni", hogy a kutatásnak a vezető orvosi folyóiratokhoz való benyújtása "idáig" vezethetett. Capeding néhány kollégája egyetért ezzel. "Tudósként tényleg felháborító, megdöbbentő [és] szívszorító az egész helyzet" - mondja Lulu Bravo, a Fülöp-szigeteki Oltási Alapítvány ügyvezető igazgatója.
Capeding korábbi főnöke, Socorro Lupisan, a RITM korábbi vezetője, Janette Garin, az Egészségügyi Minisztérium (DOH) korábbi titkára, a DOH és a Fülöp-szigeteki Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) más tisztviselői, valamint az oltásokat gyártó francia Sanofi Pasteur vállalat jelenlegi és korábbi tisztviselői is vádlottak. A nyolc büntetőeljárás közül az első - amely összevonásra kerülhet - jelenleg öt bíróságon van folyamatban Luzon északi szigetén, ahol az oltási kampány zajlott.
Egyes esetekben a gyermekeknek képzetlen egészségügyi dolgozók adták be a vakcinát, és állítólag anélkül, hogy előtte megfelelő orvosi vizsgálatot végeztek volna. Néhány gyermeknek állítólag már meglévő egészségügyi állapota volt, ami veszélyessé tette az oltást. A kormány megállapította, hogy ezeket a gyermekeket mégis beoltották.
Hat Sanofi-tisztviselő ellen is vádat emeltek, mert nem segítettek megfelelően azoknak a gyerekeknek, akiknek súlyos reakciói voltak az oltásra. A Sanofi vitatja ezt és más vádakat, és az NPR-nek adott írásbeli nyilatkozatában hozzátette: "Határozottan nem értünk egyet a DOJ által a Sanofi (jelenlegi és korábbi) tisztviselői ellen tett megállapításokkal, és határozottan meg fogjuk védeni őket. Nincs klinikai bizonyíték arra, hogy bármely bejelentett haláleset ok-okozati összefüggésben állna a védőoltással.
"Szorgalmasan ellenőrizzük a klinikai vizsgálatokban részt vevő emberek biztonságát. Emellett farmakovigilanciai tevékenységet is végzünk, és folyamatosan figyelemmel kísérjük a vakcina biztonsági profilját valós körülmények között, többek között a Fülöp-szigeteken."
Függetlenül attól, hogy ezek a kísérletek hogyan végződnek, a Fülöp-szigeteki bukás fontos tanulsággal szolgál a kormányok és a gyártók számára, amikor új vakcinák jóváhagyásáról és értékesítéséről van szó: Lassítsanak, mondja Keymanthri Moodley orvos és bioetikus. Az oltóanyagokkal kapcsolatos hibák alááshatják a lakosság bizalmát, és hosszú távú következményekkel járhatnak egy egész ország egészségére nézve.
(Láthatjuk a covid vakcinakampány esetéből, hogy a gyártók mennyire visszafogottak azóta)
"Ha egy vakcina rosszul sikerül, az félelmet és szorongást kelt a lakosságban, különösen a szülőkben" - mondja Moodley, aki a dél-afrikai Stellenbosch Egyetem Orvosi Etikai és Jogi Központját vezeti. "Ez a félelem negatívan befolyásolhatja a bevált immunprogramokat"
A Dengvaxia-vita óta a Fülöp-szigeteki szülők körében a 2015-ös 82%-ról 2018-ra mindössze 21%-ra esett vissza a vakcinákba vetett bizalom - derült ki egy nemrégiben készült tanulmányból. Ugyanezen időszak alatt 93%-ról 32%-ra csökkent azoknak a szülőknek az aránya, akik határozottan úgy vélik, hogy az oltások fontosak.
Az Egyesült Államokban a vakcina engedélyezése - amelyet Puerto Ricóban, az Egyesült Államok és a Brit Virgin-szigeteken, valamint Guamban fognak használni - egy fontos korlátozással jár: Az orvosoknak bizonyítaniuk kell a korábbi dengue-fertőzést, hogy a vakcina ne jelentsen semmilyen kockázatot a gyermek számára. Ez egy olyan biztosíték, amely a Fülöp-szigeteki családok számára soha nem állt rendelkezésre.
Új hozzászólás